A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnep. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnep. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. március 24., vasárnap

Virágvasárnapra...

...nektek szeretettel:

"Hallgatom a szívem.
Ha majd egyszer megáll, és elszakad testemtől az, ami én vagyok, lehajolok még egyszer, és megcsókolom a szívem; megcsókolom, mert szeretett engem, és szerette az egész világot. Jól tudom: a fényt a szemem itta, a dalt a fülem fogta, a simogatást a kezem érezte, szép utakon a lábam vitt, és a gondolatok a fejemben születtek, mint az ég távoli villódzása, de mindezt a szívem gyűjtötte össze, és belőle lett minden, ami Szeretet."

Fekete István füveskönyvéből

2012. december 23., vasárnap

negyedik




A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá. Ahhoz, hogy meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell lennie. A béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek. Daluktól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön.

2012. december 16., vasárnap

harmadik





Advent harmadik vasárnapján egy fehéren ragyogó angyal jön le a Földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakozik a szívében, és megérinti a fénysugarával. Azután ez a fény ragyogni kezd az emberek szemében, és elér a kezükhöz, lábukhoz, egész testükhöz. Így, még aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, és hasonlítani kezd az angyalokhoz, feltéve, hogy tiszta szeretet lakozik a szívében. Ezt a fényt azonban nem láthatja minden ember. Csak az angyalok látják, és azok, akiknek szintén ott van a szemében ez a fény. Csak ha ott van a szemünkben ez a fény, akkor mehetünk el a karácsonyi gyermekhez, a megváltóhoz és láthatjuk meg őt.

2012. december 9., vasárnap

második






A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyből, kezében egy nagy aranyserleget hoz. 
Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. 
De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? 
Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. 
Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres.Mit keres? 
Tiszta szeretetet minden ember szívében. 
Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe.És ott mindazok, akik a mennyben élnek,az angyalok és akik meghaltak, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.

2012. december 2., vasárnap

az első





Honnan tudjuk meg, hogy közeledik a Karácsony? Szemünkkel nem látjuk, hiszen a nappalok és az éjszakák továbbra is  ugyanolyannak tűnnek, s az emberek is a szokásos módon élnek és teszik a dolgukat. Fülünkkel nem hallhatjuk, hiszen mindig ugyanazok a zajok vesznek körül minket, autók, repülőgépek az égen, síró és nevető gyerekek meg hasonlók. 
És mégis, négy héttel Karácsony előtt, valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal, kék köpenybe öltözve, leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallhatják hangját.

 " Figyeljetek! Isten nagy örömöt készít nektek. Isten fia eljön a földre, hogy új erőt adjon az embereknek, hogy fényt és szeretet hozzon minden ember szívébe. Készüljetek fel fogadására!"

 Ma van a napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdi azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt. S ezeknek az embereknek a házában láthatjátok és hallhatjátok, hogy közeleg Karácsony: Fenyőágak, gyertyák és adventi dalok hirdetik.

2012. november 28., szerda

Mézeskalácsos napokról

Tegnap délután mézest sütöttünk a gyerekekkel. Ez általában csudajó móka mindenkinek. A gyerekek imádnak szöszmötölni vele, anya örül, hogy meg van oldva a vacsora kérdés és apa, no, hát Ő reménytelenül édesszájú. :)

A mi mézesünk (ami röptében fogy) a következő módon készül:
Végy 12,5 dkg vajat és melegítsd össze 25 dkg mézzel, majd hűtsd langyosra. Tegyél hozzá 1 egész tojást. Nem kell habosra keverni. elég, ha fakanállal összedolgozod.
Egy tálba mérj ki 50 dkg lisztet, 1 kávéskanál szódabikarbónát a fűszereket. Mi fahéjat, őrőlt szegfűszeget és gyömbért teszünk a mézeskalácsba. Mivel mi szeretjük a kissé kesernyésebb ízeket én még teszek hozzá cukrozatlan kakaóport, kb 2-2,5 dkg-ot - ebben az esetben az összeállításnál lehet, hogy elkél bele 1-2 kanál hideg víz. A száraz és nedves összetevőket gyúrd össze!
Az eredeti recept ír még 12,5 dkg cukrot is. Mivel én nem vagyok barátja a cukornak ezt el szoktam hagyni. (meg elég édesnek találom anélkül is.)
A titok nyitja, hogy a kigyúrt tésztát minimum 3 órán át pihentetni kell. Én egész éjszaka szoktam. Nagyon finom puha kalácsot kapunk, aminek nem kell érnie, puhulnia, azonnal fogyasztható. Ha éjszakára hűtőbe teszed, utána várd meg, míg felveszi a szobahőmérsékletet. Különben kezelhetetlen, töredezős tésztát kapsz.

Szóval, készült sok-sok mézes, amit gyertyafénynél, bögre tej mellett elfogyasztottunk. Készült még egy újabb adag tészta, mert ma is sütni akar a társaság.
Ami nem készült: házi feladat. Sem Míráé, sem az enyém. Azért abban megegyeztünk, hogy eredményesebben zártuk a napot, mintha a házi fölött görnyednénk. :)
Mindenkinek mézeskalácsos szép napokat!

(A díszítéseket Tulipánttól lestem el. Kisebb-nagyobb sikerrel.):)