A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a
mennyből, kezében egy nagy aranyserleget hoz.
Az angyal szeretné megtölteni az
aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe.
De mit tegyen a serlegbe?
Játékot? Ajándékot?
Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból
készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat.
Az angyal észrevétlen végigmegy
a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres.Mit keres?
Tiszta
szeretetet minden ember szívében.
Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi
majd vissza a mennybe.És ott mindazok, akik a mennyben élnek,az angyalok és
akik meghaltak, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a
csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.
Az írásaidból építkezem lelkileg......puszillak!
VálaszTörlésIsmered biztos ezt a vers-részletet:
Törlés"én fölöttem, mint az álom csillag áll az éghatáron"
Nagy kedvencem. Sok-sok csillagom és csillagkészítőm van énnekem odafönt... :)
Kedveském sajnos nem ismerem....szégyellem magam,kérlek írd le kinek a verse.
VálaszTörlés