2012. szeptember 26., szerda

Tudom, hogy nem passzol

a babához, de most ilyen hangulatom van. Egyébként is Ady örök. (és egész nap ezt mormolom)


Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tűnő szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.

Szeretem a beteg rózsákat,
Hervadva ha vágynak, a nőket,
A sugaras, a bánatos
Ősz-időket.

Szeretem a szomorú órák
Kisértetes, intő hivását,
A nagy Halál, a szent Halál
Játszi mását.

Szeretem az elutazókat,
Sírókat és fölébredőket
S dér-esős, hideg hajnalon
A mezőket.

Szeretem a fáradt lemondást,
Könnyetlen sírást és a békét,
Bölcsek, poéták, betegek
Menedékét.






Szeretem azt, aki csalódott,
Aki rokkant, aki megállott,
Aki nem hisz, aki borus:
A világot.

Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tűnő szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.
/Ady/

5 megjegyzés:

  1. Én szeretem a babát és Adyt is, ezt a versét meg különösen. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nahát, egy újabb rokonlélek! Isten hozott nálam!
      Nagyon szép emlékeket ébreszt a neved. Képzeld, mikor kint dolgoztam skót-honban, volt egy kollégám, aki egyszer Magyarországon járván megtanulta ezt a kifejezést. Mondanom sem kell, hogy minden magyar nő a lábai előtt hevert a Brit-szigeteken, mikor ez a szóvirág elhagyta a száját! :) Szép idő volt!
      Tényleg örülök, hogy idetaláltál!

      Törlés
    2. Hát még én, nagyon édesek a babáid. Szívesen meghallgattam volna a skót kollégád szájából is a nevem :D

      Törlés
  2. Én meg szeretem aki ilyen mesés babákat készít ilyen csuda ruhatárral és azt is aki szereti a szép verseket!;-)

    VálaszTörlés