:)

Kata babája

Ez a baba nagyon sok mindenről mesél.
Barátságról, szeretetről, arról, hogy egyszer valaki tűt adott a kezembe és elindított a babavarrás útján.
Arról, hogy sok év után méltónak talált arra, hogy a kislányának én készíthessem el a babáját.
Arról, hogy egy olyan kislánynak készült ez a babácska, akinek öröm varrni, akinél jobb és igazibb anyukát el sem tudnék képzelni a babámnak.
És számos ki nem mondható, csak érezhető dologról...

Csak a játék kedvéért...

Éva barátnőmnél láttam ezt a kedves kis Betlehemet.
És azt gondoltam, hogy van-e kedvetek játszani egy kicsit? Készítsünk Betlehemet, minél egyszerűbbet. Bármilyen technikával, anyaggal. Az egyetlen megkötés az egyszerűsége lenne.
No, mit szóltok?
Ki van benne?

"Stíluskérdés"

Emőkének volt egy kérdése, hogy vajon milyen lesz ennek a babusnak a ruhája. Nos, nem tudom. Valahogy megrekedtem. Már varrtam neki két rend ruhát, de valami hiányzik...Ha valakinek ötlete van szívesen veszem, szín illetve viseletügyileg. :)
Kapott egy kis karkötőt, mert érdekes színek vannak rajta. ebből próbáltam ihletet meríteni kardigánhoz, cipőhöz. Hátha feldobná az öltözetét valami szép szín. Szerintetek?

Would you like a cup of tea?

De nehéz is önmagunkra nézni

Szeretek korán kelni. A ház ilyenkor úgy veszi magára a csöndet, mint puha, meleg palástot. A tudatom ébred legelébb -  a testem ilyenkor még mozdulatlan -  számba veszem a napi teendőket, mint kutya a kölykeit. Ma reggel is , többek között azt gondoltam: „anyut mindenképp fel kell hívni, mert nagyon rég nem beszéltünk, mi lehet vele?” Aztán reccsent a padlódeszka és átsuhant rajtam egy hideg, rossz érzés: már rég nincs kit felhívnom…

Ha felnőtt leszek...

"Ha felnőtt leszek,

s te egész piciny, 

majd úgy leszek, 

hogy ne félj soha!"

Töretlen lelkesedéssel

és némi plusz szabadidővel, újra itt. :)

Fogadjátok szeretettel:

Meglepetés

Ma reggel nagy öröm ért.
Pakkot kaptam. Ezt a sok gyönyörűséget küldte nekem Emőke.
Nagyon szép, aprólékos munka. Látszik rajta a sok-sok ráfordított idő. Én is sok-sok időt fordítok a nézegetésére. Most a fürdőszobámat díszíti (bár senki ne gondolja, hogy ezt a csodaszép mosdókesztyűt használatba veszem valaha is - és ez úton kérem vendégeimet, hogy eszükbe se jusson...).
Amikor a dobozt felnyitottam csodálatos illat libbent elő (rózsavizes - drogériás).
A levelet amit mellé kaptam be is kereteztem. :)
Megyek is örömködök tovább a kincseimnek...

(Egyedül a Postára vagyok mérges. Olyan rémesen megviselt, elszaggatott, koszos csomagot kaptam, hogy csodálkozom, hogy idetalált. A címzés alig volt olvasható a maszattól és középen ketté is hasadt. És persze mindenki belekukkanthatott a csomagomba. Még az is aki nem akart.)

Körkérdés

Ti hogyan oldjátok (oldottátok) meg a nyári szünetben a munkát? Mert dolgozni kellene,de a lurkók még kicsik ahhoz, hogy otthon hagyd őket egyedül.
Persze vannak gyerekbarát munkahelyek (velem is eljönnek néha), de az ember nem tud 100%-osan a munkára koncentrálni, ha a gyerekek vele vannak. Mikor félrefordulok, mindig valami csibészségen jár az eszük. Például:

 Szétcsúszkálják a szalmabálákat...

... megfürdenek a repcében...

 ...az árpában hamar megunják a csúszkálást, mert szúrja őket...

 mikor két mondatra odafordultam az egyik emberhez, már a szárító tetején voltak

(eszemet vesztve ordítottam le őket, persze a zajban mit sem hallottak)

... aztán a búzát is megtalálták...

 ...a fogadóban a rések közül kipiszkáltak még egy kis búzát, mert az előbb még nem volt elég...

(én meg csak azt néztem meg van-e mind a 10 ujjuk)

 Szerencsére a villanypásztor már meg sem kottyant nekik. :)

 Csak azt akartam kérdezni, hogy ti hogy éltétek meg ezt az időszakot. Tudom, hogy a gyerekek élvezik, de a fölnőttnek a nap végére cafatokban lógnak az idegei. :))
(Egyébként nagy eredményként könyvelhetem el, hogy az összes nehézgépjárművel közlekedő emberem használta a figyelmeztető hangjelzését a gépén, amit eddig nem bírtam elérni szép szóval. Most viszont nem látták a gyerekek merre cikáznak éppen és ennek megfelelően mindenki be volt rezelve (én is) nehogy elüsse valamelyiket. :)))

Dolgos napokat!

Ismét egy kis boszorkánykonyha

Mivel itt a friss zöldségek ideje, így egyre többször kerülnek az asztalra és én egyre ritkábban veszem az irányt a bolt felé. Ilyenkor nyáron bizony nem egyszer előfordult már, hogy 2-3 hétig be sem tettem a lábam kereskedelmi egységbe. 
Személy szerint olyan tyúkokkal fekvő, tyúkokkal kelő vagyok, így nyáron már az első napsugarak kivetnek az ágyból. Ilyenkor elkészítem a kávémat (szigorúan bögre mennyiségű tejeskávét) és miközben kortyolgatom végigjárom a kertet. Aztán kigondolom mi kerüljön az asztalra. A mai menü is így született. Egyszerű, egészséges, gyors ételek.

Spenótos nokedli

spenótmártás
2-3 gerezd fokhagyma
olaj, vagy zsír 1-2 kanál
2 kanál liszt (rizsliszt vagy rétesliszt sűríteni)
spenót (forróvízben megfürdetve, mint mikor a főzeléket készíted elő)
tej, ha van otthon mehet bele egy kis tejszín is (főző)
só, szerecsendió

nokedli
2 tojás
1-2 dl víz és annyi liszt amennyitől szaggatható sűrűségű lesz.

sajt (mi leginkább füstölttel szeretjük)


Tehát:
Az olajon futtasd meg a reszelt fokhagymát, de vigyázz, mert gyorsan megpörkölődik és akkor keserű lesz. Maradjon fehér, éppen csak az ízanyagait adja ki a zsíradéknak. Mehet rá a liszt, ez már barnulhat picit. Ha szép színe van öntsd fel egy kis hideg tejjel (kb 1 dl, ha van tejszíned is, ha nincs, mehet rá 2 dl is). Ez után mehet a megfonnyasztott spenót, a só és a szerecsendió. Botmixerrel össze szoktam turmixolni, de ez el is maradhat, ha jobban szereted szálasan, aztán 10 percet főzöm (vigyázz, mert kicsit puffogós) Ilyenkor már csak figyelni szoktam, hogy mennyire sűrű, ha nagyon hígítom tejszínnel, vagy tejjel. és már kész is.
Kiszaggatom a nokedlit, rárakom a mártást, reszelek rá sajtot és már lehet is tálalni.
kb fél óra alatt az asztalon van.

Zöldborsós nokedli:

ragu:
egy nagyobb fej vöröshagyma
olaj, vagy zsír, amin a felkockázott hagymát üvegesre pároljuk
friss, zsenge zöldborsó (amennyit nem szégyellsz- az enyém ma inkább nokedlis zöldborsó lett :))
só, bors, pirospaprika

tehát:
a zöldborsót úgy készíted el, mintha pörköltet főznél. A hagymát megdinszteled, majd mehet rá a pirospaprika. A paprikára rohanvást kerülhet a borsó, nehogy megégjen. Só, bors és egy pici víz a pároláshoz. Kb 15-20 perc és kész is.
Keverd hozzá a nokedlit és már eheted is.

Mindkét étel tartalmas, tele van rosttal, ásványi anyagokkal és némi vitamin is marad, mivel nem főzünk semmit sem trutymóvá csak párolunk.
Nálunk ma a spenótosat a gyerekek ették a zöldborsósat a fölnőttek.

Ötlet:
kb fél kilónyi spenótot főztem ma és ebből jut is marad is, mert elég szép mennyiség. Ezért kicsit felhigítottam még tejjel a maradékot és egy kisebb tűzálló tálba lasagne-nek összeállítottam a maradékot, majd holnap kisütöm. Ennek az ételnek nem gond, ha híg a mártás, mert a lasagne tészta minden felesleget beszippant.
Tetejére fehérmártás jár (előkelő nevén besamel)

Jó kotyvasztást!

Tábor

Míra ezen a csodálatos helyen járt a múlt héten. Mindenképp meg akartam mutatni nektek, mert igencsak vendégmarasztaló.  (lányom sem akart hazajönni - meg én se, de nekem muszáj volt) :)
Nem csak gyerek és ifjúsági táborok vannak, de fölnőtteknek is tartanak képzéseket. Ott is lehet aludni.
Míráék agyagoztak, bőröztek, csuhéztak, batikoltak, gyöngyöztek, népi játékokat készítettek, lombsátrat építettek. Esténként pedig csavarogtak: állatokat, növényeket lestek egy természetjáróval.
Munka közben énekeltek, beszélgettek. Együtt végezték a házi munkákat: terítés, mosogatás stb...
Mindezt hihetetlenül szép környezetben, elmondhatatlanul nagy szívű gyerekszerető kézművesekkel.
Jövőre is... :)

Magyarország – Anyaország

Józsa Judit munkája 

(forrás itt)

 A magyar népi indás növényi ornamentikával díszített hármas halmon ülő főalakot gyermekek veszik körül. Minden gyermek egy–egy Trianonkor elszakított földrészt testesít meg.

Magyarország a szerető, büszke anya a Szent koronával a fején, magyar viseletben ül és egy kisbabát tart a bal karjában. A pólya motívumai azonosítják a legkisebb gyermeket, a csecsemőt: ő a csángó népet szimbolizálja, hiszen ma leginkább ők szorulnak az anyaország támogatására. Az anya jobbkarjával öleli az Erdélyt megtestesítő fiút, aki székely népviseletben áll, támogatja édesanyját. A tarisznyáján Erdély címere látható. Ő egy szép befont hajú, ülő kislány kezét fogja, aki Partiumot képviseli. Kendőjére Nagyvárad címere van bevésve. Ez és viselete azonosítja őt. A jobb oldalon lent, a pici térdeplő kisfiú Délvidéket jeleníti meg. A derékövére középen hátul Bács–Bodrog vármegye bekarcolt címere látható.

Az anyát baloldalon álló leányalak öleli át, Erdély kezét is fogva. Ő Kárpátalja.

A vállkendőjén közepén láthatjuk Bereg vármegye címerét. A lány a Felvidéket formázó érsekújvári népviseletben lévő, ülő fiú kezét fogja, akinek a levetett kabátkájára vésve fedezhetjük fel Nyitra vármegye címerét. Végül az utolsó lehuppanó, pici kislány a Nyugati magyarságot képviseli, Sopron tájéki népviseletben, a pruszlikja háti részén látjuk Vas vármegye címerét.

A kompozíció fontos momentuma, hogy minden alak egymás kezét fogja, szorítja, mely az összetartozást hangsúlyozza. A két legkisebb gyerek, az anya lábai előtt, a magyar címert tartja. A gyermekek méreteikben úgy helyezkednek el, hogy körülölelik a központi alakot, lefelé haladva kisebbednek, miközben tekintetük felfelé az anyjukra szegeződik. Mindez azért, hogy a perspektívát fókuszálják minden magyar tollforgató múzsájára, a gyönyörű Anyaországra, a hazára.

Márai Sándor gondolatai a hazáról: 

„A haza nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontja a temetőkben, kenyér és táj. A haza te vagy testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza létének egy pillanata is. Hazaszeretetre nem tudlak megtanítani.” 

Szalamandra vendégház - Szögliget

Aggteleki Nemzeti Park (Cserehát)
Régóta vallom, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon. Szeretem az otthonomat a békéjével, nyugalmával. Jó hazajönni. Mégis, hosszú évek óta először nem akartam elindulni hazafelé. De beszéljenek inkább a képek:

Míra kedvenc helye (az este és a napkelte is itt érte - csak ücsörgött és tűnődött, mint a nagyok :))

A gyerekeknek egy ilyen aprócska várat építettek az udvarra.

A turistaszállás szép, rendezett és tiszta. Lehet biciklit is kölcsönözni, bográcsozni, konyhát használni. Számtalan túraútvonal indul, kisebbek és nagyobbak egyaránt. És persze a név kötelez - az ember folyton szalamandrákba botlik. A gyerekek el voltak bűvölve ezektől az érdekes fekete narancs pöttyös jószágoktól. :) Persze az egész Nemzeti park nyüzsög, zsong-bong, mocorog. Mindig van mit nézni. És friss forrásvizet is lehet inni. A gyerekek azóta is azt mondogatják, hogy annál jobbat még életükben nem ittak)

Ha tehetitek nézzetek körül ezen a vidéken. Én még visszamegyek! Szerelem első látásra.

Baba kékfestőben

Szánom-bánom, de nagyon régen jártam erre. Mióta kijött a jó idő olyan sok dolog van a házkörül, a kerttel.Meg sajnálom magamtól az időt, amit nem odakinn a kertben vagy a gyerekekkel töltök. Így a varrás most egy kicsit háttérbe szorult. Először a vizsgáim miatt, aztán az új munkafolyamatok miatt, most meg végre a kert és a gyerekek miatt. (Azt hiszem ez utóbbi az egyetlen amit nem bánok- de hát ez érthető)
Azért nagyon sokáig nem bírtam tű nélkül, így született ez a magyaros hangulatú babácska.
Gondoltam mutatok képeket, nehogy azt higgyétek végleg eltűntem a süllyesztőben. :))

Több manó is feltűnt nálunk a kertben...

úgy tűnik itt a tavasz.

 Éppen hűsölnek.

 Igazából a meggyfán laknak és van még egy társuk. (csak még nem sikerült lencsevégre kapnom - nagyon fürge manó, meg szégyenlős is)

Ezt a kétkazalnyi árvacsalánt meg a gyerekektől kaptam. (pitypangot is legalább ennyit, csak azok elpunnyadtak )
Szép napot mindenkinek!