2011. december 31., szombat

Az új és az elmúlt esztendőre

Téged Isten dicsérlek
és hálát adok mindenért.

Hogy megvolt mindig a mindennapim
és nem gyűjtöttem másnapra valót,
hála legyen.

Hogy mindig jutott két garasom adni,
és magamnak nem kellett kéregetnem,
hála legyen.

Hogy értenem adatott másokat,
és nem kellett sírnom, hogy megértsenek,
hála legyen.

Hogy a sírókkal sírni jól esett,
és nem nevettem minden nevetővel,
hála legyen.

Hogy megmutattál mindent, ami szép
és megmutattál mindent, ami rút,
hála legyen.

Hogy boldoggá tett minden, ami szép
és ami rút, nem tett boldogtalanná,
hála legyen.

Hogy sohasem féltem a szeretettől
és szerethettem, akik nem szerettek,
hála legyen.

Hogy akik szerettek, szépen szerettek,
és hogy nem kellett nem szépen szeretnem,
hála legyen.

Hogy amim nem volt, nem kívántam,
és sohasem volt elég, aki voltam,
hála legyen.

Hogy ember lehettem akkor is,
mikor az emberek nem akartak emberek lenni,
hála legyen.

Hogy megtarthattam a hitet,
és megfuthattam a kicsik futását,
és futva futhatok az Érkező elé,
s tán nem kell a városba mennem
a lámpásomba olajért,
hála legyen!

Hogy tegnap azt mondhattam: úgy legyen!
és ma is kiálthatom: úgy legyen!
és holnap és holnapután és azután is
akarom énekelni: úgy legyen! –
hála legyen, Uram!
hála legyen! 


Minden jót kívánok Nektek az új esztendőre és azt, hogy tudjátok megtartani önmagatokat mindenkor!

2011. december 27., kedd

Luca baba

Míra karácsonyi babája.
Mostanában folyton balerinákat rajzolt, így muszáj volt valamit kitalálnom...
Persze mellette egész kelengyét kapott: kockás hálóinget, kötött kisruhát, nadrággal, cipővel és egy ágyneműt. 
A paplanba került egy gyapjúfilc betét amire előzöleg tűnemezeléssel készítettem egy képet.
Készült egy kabát is, de a nagy hajrában elnéztem és kicsi lett . Javítás alatt áll. :)
Amikor megálmodtam a baba barnahajú volt a képzeletemben. Aztán eszembe jutott, hogy Mírának eddig csak barnahajú babákat varrtam, pedig ő olyan szőke, hogy csodájára járnak. Így aztán a baba is szőke lett. Jól működott a belső iránytűm, mert 23.-án este Míra odabújt hozzám és azt monda: "Anya készítenél nekem egy babát ami pont úgy néz ki, mint Én, és még a haja is szőke, mint az enyém?"
Szerencsére a baba ekkor már szőkén, rózsaszínben és lilában kuksolt a gardróbban várva a másnapot. :)
Ugye nem kell mondani, hogy leánykám kedvenc színe a lila és a rózsaszín?

2011. december 15., csütörtök

Judit babája

Sajnos a képek nem a legjobbak. (megint éjszaka készültek :)) Sajnálom, mert az egyik legkedvesebb babám. De már útra is kelt Karácsonyba
30 cm-es, vörösesbarna mohair hajjal.
A felső ruhája alpakka fonalból készült. Azelőtt még soha nem használtam ilyet, de rabja lettem. Fantasztikusan puha, jó érzés hozzábújni és kötni is jó volt. Mindenkinek ajánlom!
Az alsó ruhája akár hálóingként is használható. Az ünnepre való tekintettel fényes szatén szalagot kapott a ruhájába, illetve a fagyöngyök helyett fénylő tekla-gyöngyök kerültek a kiscipőre.
Megint egy olyan baba, amit nehéz volt elengedni. :)

2011. december 13., kedd

Szívem szerint

Nézzétek mit kaptam:

Gyönyörűséges motívumaik vannak. Itt találod Őket. Illetve Karácsonyig az Albaplázában vannak  a munkáikkal. Amikbe beleszerettem. Mit lehet tenni!?
Ajánlom mindenkinek!

2011. december 12., hétfő

Fiúkról...

A zöld manók szelídek, jóindulatúak. Az erdő azon részét ellenőrzik, ahol élnek, és mindent tudnak, ami ott történik. Ártalmatlanok, de szeretik ijesztgetni az embereket. Többnyire gyűjtögető életmódot folytatnak, általában növényfélékkel táplálkoznak, de nem vetik meg a kisebb állatokat sem. Szorgalmasan töltögetik fel éléstáraikat és télre földbe vájt odúkban élnek.
Külső jellemzőjük, hogy mindig zöld ruhácskát hordanak, nagyon gyorsak és bátrak. Békés természetűek, a többi manófajtával kereskedni szoktak.

Télire hozzánk is befészkelte magát egy (hozta a családját is :))

2011. november 22., kedd

Aranynak

Újabb manófalvi. Ezúttal barackszín ruhában, csokoládébarna sipkában.

 A manó 20 cm, sipkával együtt 38cm. Extra hosszú a sipkája. Míra szerint azért kell neki ekkora, mert éjjel ebben hozza az álomport. :)
(De most tényleg - nem hiszed?)
 (éppen itt hinti)
Bocsi a képekért, éjjel készültek. Mert ugye a manók csak éjszaka a legnagyobb nyugalomban szeretnek születni (mint az emberek) :)

2011. november 18., péntek

Manókról...

...és tündérekről szól mostanában az életünk.
Na jó, nem. Ma egy bari is született - a bábáskodásommal - Judit keze által. (ugye elkészült Judit?) Meg virágok - Andival. Fotók meg persze megint nem! :) Olyan nagyon angyalra voltam ráállva, hogy csuda, úgyhogy amikor Judit azt mondta, hogy Ő barit szeretne, kicsit megroggyant a térdem :)
Azért teszek ide fotókat, manókról, tündérekről...
Csak úgy a gyönyöröktől való borzongattatás céljából! :)


Idén úgy döntöttem, hogy az adventi vásárba is inkább manókkal készülök, mint babákkal. Meg persze a szokásos csuhé dolgokkal. Karácsonyfadíszek, angyalok, stb...

Majd jövök a vásárra készült dolgokkal is (ha nem felejtem el lefotózni őket)

2011. november 15., kedd

Család

Ez az újabb kis vörös-hajú 20 centis.
Valahogy mostanában mindig a zöld anyagokhoz nyúlok (muszáj volt egy kis barnával kombinálnom).

Tudom, hogy amúgy is "sötétzöld" vagyok (lélekben) :)

2011. november 8., kedd

Készülődés

Tegnap este megjelent előttem a karácsony szelleme. Na, ne úgy képzeld, mint Ebenezer Scrooge előtt...
Mondjuk nem is szellem, inkább tündér. Pont ilyen volt, mint ez. Úgyhogy meg is varrtam.
Elromlott a fényképezőgépem. :(
A telefonom meg csak ezt tudja.
Azért egy kis szivárvány került a tetejére kárpótlásul...

2011. november 4., péntek

Kérésre

 30 centiméteres baba. A haja gesztenyebarna mohair, ruhája halványzöld plüss alsó-ruházat és mohazöld kordbársony felsőruha (ez utóbbira színes fonalakat varrtam díszítésnek.
Tetszik nekem ez a méret. Jó volt vele dolgozni. :)

2011. október 21., péntek

amikor semmi sem sikerül...

Van itt ez a baba. (én csak Levendulának hívom)
Nem jutok vele egyről a kettőre.
Először is. Eltörött az utolsó tűm a varrógépemben, mikor a ruháját varrtam.
Másodszor: a cipőjéhez és a kiskabáthoz használt fonalam idő előtt elfogyott! (nem egyszerű ám egy olyan városban,mint Fehérvár ugyan ilyen árnyalatú fonalat szerezni.)
Harmadszor: tegnap este kiderült, hogy a fonal amit vettem ugyan az az árnyalat, csak kicsit vastagabb... ici-picit... (sóhaj)
Azért megmutatom.
Ki lehet ám fordítani a ruháját! :)

 Hátulról nem mutatom, mert nincs rajta bugyi (és hát igen szemérmes a szentem)
De vettem tűt is tegnap, úgyhogy ripsz-ropsz megvarrom (asszem)

Van valakinek ötlete, vajon miért nem akar elkészülni ez a baba? (napok óta ezen töröm a fejem)






2011. október 9., vasárnap

A reklám, meg az ő helye

Nem szeretem a reklámokat, nem is szeretek reklámozni.
Most mégis ennek van itt a helye.

Egy hónappal ezelőtt bukkantam rá egy kiadványra az újságárusoknál. Szimpla kis A/4-es füzetke két kis babával (20 cm-es). Megvettem. (Gondoltam jó lesz valamire Mírának)  Rakosgattam. Kibontottam. És elámultam.
Két gyönyörűen kidolgozott porcelánbaba, hihetetlenül szép ruhákban (ilyen kis méretben ilyen szépen kidolgozva még nem láttam hasonlót). A ruhák részletgazdagok, a készítők figyeltek a kiegészítőkre, alsóneműkre stb...
Elolvastam a kiadványt is, mert bevallom, amikor megvettem arra gondoltam, hogy biztos valami kínai tömegcikket kaptam csak ennyi pénzért (990 magyar forint). Nos a babák a DeAgostini cég babái. Klasszikus regények főhősei, mint pl.:Bovaryné, Elizabeth Bennet, Anna Karenina és Jane Eyre  élednek újjá babaként.
Nem állítom, hogy feltétlenül gyerekszobába való játékszerek, de nálunk leánykám nagy tisztelettel nyúl hozzájuk (látom az áhítatot :D). Mellesleg Míra azt mondja, ezerszer szebbek, mint a Barbie-babák (és ugye ezzel már egy csatát meg is nyertem, ami évek óta tart).
Irulva pirulva vallom be, hogy bizony elkezdtem gyűjteni Őket. Mára ott tartok, hogy a családom tagjai Nyíregyházától a Dunántúlig azt lesik az újságosoknál látnak-e olyan babát, ami nekem még nincs (sőt, khm.. a neten is cseréltem már - ezt suttogva vallom be). Szerencsére nem tetszik mindegyik, így nem kapott el a gépszíj teljesen, de a nagy olvasásélményeim hőseit azért szeretném begyűjteni! :)
És nézzük csak miről beszélünk:

Elizabeth Bennett
Constance Chatterley

Emma Woodhause

Mindenkinek ajánlom, de főleg az olyen nagy romantikusoknak, mint jómagam!
(képek forrása a világháló)

2011. augusztus 18., csütörtök