Szóról-szóra...

"A Halak számára a világ kissé elmosódott, a körvonalai szétesők: mintha tejüvegen át nézne mindent. Ahol más ember hangosan és magabiztosan mozog, ott a Halak tétovává és bizonytalanná válik. Gyakran saját szándékaival, céljaival sincs tisztában - még abban sem biztos, hogy tényleg ő akarja-e azt, amit tesz, vagy valaki más. A határok kérdése a Halak legfőbb problémája. Az, hogy hol végződik az "én" és hol kezdődik a "te". És egyáltalán: szükséges-e meghúzni ezt a vonalat?

Ő nemcsak megérti más örömét és bánatát, hanem mélységesen át is éli. A természetes önzés, az ego által épített önvédelmi sáncok nála nincsenek sehol. Érzékeny, túlságosan is érzékeny állapot a Halaké. Az élet farkastörvényeivel szemben képtelen megvédeni magát. Más emberek erős akaratának, mohó önzésének akár élethosszig is áldozatul eshet. Szívével mindenkit befogad, karjával mindenkit magához ölel. Tekintetéből árad a szeretet, az elfogadás és a gyengédség. Mindent megért, és semmi nem idegen tőle, ami emberi. Még az állatok és a növények is egyenrangú, lelkes lények a szemében - környezetét nem is tudná elképzelni ezek nélkül.

Menekülésének egyetlen útja, amikor saját belső világának zavaros mélységeibe merül. Az álmodozásba, az álmokba. Problémáit képtelen szavakba önteni és racionálisan megoldani. Ha már elkerülhetetlenné válik a szembesülés, akkor úgy viselkedik, mint a tintahal: átláthatatlan ködöt és zavart támaszt maga körül, s a káoszt felhasználva jó messzire úszik. Hiszi, a problémák előbb-utóbb megoldódnak maguktól is. Ám ha minden erőfeszítése ellenére mégis a realitások kemény talajára rántják, partra vetett halként addig evickél, amíg vissza nem kerül éltető közegébe: a meghatározhatatlanba, a körvonaltalanba, a tetszés szerint alakíthatóba - a vízbe.

Az önmagával harmóniában lévő Halak önzetlen, áldozatkész és együttérző karakter. Barátai,  nehezen nélkülözik odaadó, önfeláldozó, gyengéd lényét. Sejtései, álmai, látomásai rendre beigazolódnak. Bátran mondhatja, hiszen tapasztalja: 'több dolgok vannak földön és égen, mintsem bölcselmetek álmodni képes'."

Öregszem

Tegnap egy tisztító tározó gátszakadása miatt öt órát gyalogoltam, a szakértőkkel ebben a "röfögős" időben. Ma meg legszívesebben csak feküdnék, nyögnék és borogatnák...

Ijesztő, mert a túrázás mindig is hozzám tartozott, részem volt. 1-2 éve még felmásztam a csókakői-várhoz, végigmentem a hegygerincen egészem Mórig, mindezt térdig érő hóban. És nem éreztem utána mást csak jóleső fáradságot.
Most meg...
Komolyan mondom még a vállamban is izomláz van :D
Puhány lettem! :)

Kamilla

Nagyon régóta érlelődik bennem a szappankészítés gondolata. Illetve Andi-barátném régóta érleli bennem ezt a gondolatot. :) Talán egy éve is van már, hogy először megemlítette. Azóta szépen, amolyan lassú víz partot mos módon lökdösött a téma felé. (elvégre az alapvégzettségemet tekintve csak bennem bujkál az a kémikus :))

És most íme meg lett az eredménye:

Szépséges, illatos kamillás-olívaszappanok születtek

És én olyan boldogságos vagyok tőlük.

Igaz még csak most kerültek elő a két napos meleg bugyolálás alól és még négy hetet kell érniük (lévén olíva alapúak), de már most imádom őket.

És az is biztos, hogy nem állok meg itt. Éppen egy hajbalzsam valamint arckrém (esetleg tonik) recepten dolgozok. Persze lesznek még szappanok is, csak szeretném látni milyen az eredmény - és arra ugye 4 hetet kell várni.

Ennek a szappannak az alapját úgy készítettem, hogy desztillált víz helyett egy jó tömény kamillateát főztem. Erre is kíváncsi vagyok vajon mennyire lesz így tartós. A színe és az illata is csodálatos, remélem sokáig bírja. 

Esetleg van valakinek tapasztalata, ötlete a továbbiakra? Nagyon örülnék neki.