Áldot húsvéti ünnepet kívánok!

Fényképes beszámoló

Miközben Magyarországon sűrűn hullt a hó és sokan a hó fogságában rekedtek nekem kijutott a jóból, ha mondhatom így. Az időmet a napsütötte Toszkána területén múlattam. (még az arcom is leégett). Azért az izgalomból kivettem én is a részem, mert a kicsik itthon maradtak és nem volt zökkenőmentes az iskolából való hazatérés. De valljuk be: a helyzetem így is úgy is irigylésre méltó. (irigylem is magam rendesen :))
Jártam Firenzében, Sienaban, San Gimignanoban, Imprunetaban és Bagnoloban Marco pincészetében.
A képes beszámoló nem teljes és az élmények nagy részét a szívemben őrzöm.

Firenze:

Fizetőeszköz: arany a külső kereskedelemre, ezüst a belsőre, bronz a váltópénz.

Az Arno folyó, mely kettészeli Firenzét Arnón innen és Arnón túlra (Mint a Duna Pestet és Budát)

Ammannati "Biancone"-ja (az esetlen Neptun szobor) Az itt élők úgy érzik nem a legjobban sikerült alkotás, gyakran mondogatják: Ammannati, Ammannati hogy elcsúfítottad azt a szép nagy darab márványt!
 

A Palazzo Vecchio , előtte a szabadság két jelképével Michelangelo Dávid-ja és Baccio Heraklész és Cacus szobra.

 Ugye nem kell bemutatni?!

A bronzszobor Cellini Perseusa, amint éppen legyőzi Medusat. Itt áll még Giambologna Szabin nők elrablása. Ezen a téren kellett volna Ammannatinak (aki egyébként építész) nagyot alkotnia a Neptun szoborral. Na, de kérem, ilyen társaságban. (örülnék, ha bekerülhetnék, vállalva azt is, hogy én leszek a legrosszabb :))

Dante Alighieri kápolnájában. (Ez is amolyan turisztikai fogás, mint Veronában Rómeó és Júlia erkélye.) A szerelmesek levelet írhatnak és egy kosárba dobhatják  Dante-hoz és Beatrice-hez imádkozva. :)

Catedrale homlokzata

Siena:

 A sienai dóm. Kívül-belül lélegzetelállító.

És akkor, ha már lépten-nyomon Michelangeloba botlottam Olaszországban, íme egy oltár, melynek angyalai (az oltár négy angyala) szintén az ő keze munkáját dicsérik, (a sienai dóm belülről)

Szintén a sienai dómban található ez a feszület. Most aktuális és ez a fénysugár éppen rávetül ezért különösen kedves nekem. (nincsenek véletlenek)

San Gimignano:

 Állítólag a magyarok kedvenc városa.  Tényleg szép, de az én szívem közepén mégiscsak más áll. :)

 A kilátás mindenhol pazar.

 Azt azért el kell mondani, hogy itt kapható a világ legfinomabb fagyija ( a fagyizó saját bevallása szerint, meg Tony Blair szerint is. ) Tényleg finom. De az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Olaszországban még nem ettem rossz fagyit. (pedig sokszor és sokat tesztelek :))

És végül a szállásunk mellett Marco pincészete Bagnoloban:

Nem elhanyagolható mennyiségű és minőségű bort ittunk, míg kint voltunk. De hát ki az aki elmegy a Chianti vidékre és nem kóstol borokat? Él ilyen ember?
Marco pincészete gyönyörű, nagy múltra tekint vissza, a borok jók. Nem csak borokat, de olíva olajat is sajtol, ebből is kóstoltunk három félét. (gyönyörű zöld íze volt mindnek!)
A szállásunk Imprunétában, Firenzétől nem messze volt egy családi panzióban. A család fantasztikus volt Giuseppe, Martina, Matteo és Paolo minden rezdülésünket figyelte. Boroztak velünk, ha kellett Grappat ittak és hihetetlenül boldogok voltak, hogy megleptük őket magyar borokkal. Sokat meséltek a történelmükről és meglepően sokat tudtak Magyarországról. Nagyon vendégszeretőek. A szállás tiszta, kellemes és tradicionális toszkán ételeket főznek. Mindenkinek ajánlom őket, ha szándékukban áll a környékre látogatni.

Virágvasárnapra...

...nektek szeretettel:

"Hallgatom a szívem.
Ha majd egyszer megáll, és elszakad testemtől az, ami én vagyok, lehajolok még egyszer, és megcsókolom a szívem; megcsókolom, mert szeretett engem, és szerette az egész világot. Jól tudom: a fényt a szemem itta, a dalt a fülem fogta, a simogatást a kezem érezte, szép utakon a lábam vitt, és a gondolatok a fejemben születtek, mint az ég távoli villódzása, de mindezt a szívem gyűjtötte össze, és belőle lett minden, ami Szeretet."

Fekete István füveskönyvéből

Sütiség

Ez az a kókuszkocka, amit jó szívvel én is megehetek és nem hánykolódok utána éjszakánként álmatlanul, hasfájással. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a klasszikus kókuszkockát, de nem bírja a répacukrot, illetve a fehér lisztet.  Sokszor sütöm, mert a lányom kedvence. Az igazi elismerést az hozta meg, mikor egy nagyon kedves férfi ismerősöm (aki a kókuszkockán kívül semmilyen sütit nem vesz magához - azt is, csak az édesanyja által sütöttet) megjegyezte, hogy van olyan jó, mint a kedves mamáé. :)
Szóval: kalandra fel! Próbáljátok ki. Nem fogtok csalódni.

Kókuszkocka

• 40 dkg teljes őrlésű tönkölyliszt
• 5 dkg vaj (kérlek, kérlek: ne margarint!)
• 2 egész tojás
• 2 dl tej
• 1 kávéskanál szódabikarbóna
• kb. 12-15 dkg méz (ahogy csurran-cseppen, van, hogy csak 10 dkg)

A tojást a mézzel kikeverjük,hozzáadjuk a vajat, majd lassan adagoljuk a tejet.  A szódabikarbónával elkevert lisztet is hozzáadjuk. Kb. 170-180 fokon (nem légkeverés) sütjük, tűpróbával - ha már nem ragad a pálcikánkra, villánkra semmi -  bizonyosodunk meg róla, hogy készen van. Hagyjuk hűlni, felkockázzuk, beleforgatjuk a csokiba és a kókuszreszelékbe.


Csoki:

• kb. 15 dkg méz
• 20 dkg vaj (vaj, vaj, vaj - isteni finom lesz meglátod!)
• 5 ek. kakaópor
• 3 ek. rum (NEM aroma!!! - inkább hagyd ki, ha nincs otthon)
• 5 ek. tej (ha a rum kimarad, ez lehet 8 evőkanál)

A hozzávalókat összemelegítjük.

Ha valaki kipróbálja, kíváncsian várom az eredményt!
Jó kotyvasztást! ;)

Jane Austen

A Büszkeség és balítélet megjelenésének 200. évfordulójára Jane Austen bélyegkollekciót bocsátott ki a brit királyi posta. A bélyegkollekcióra az írónő mind a hat regényéből készültek illusztrációk, melyeket a posta kérésére Angela Barrett, készített el.

(forrás: a világháló)