Kata babája

Ez a baba nagyon sok mindenről mesél.
Barátságról, szeretetről, arról, hogy egyszer valaki tűt adott a kezembe és elindított a babavarrás útján.
Arról, hogy sok év után méltónak talált arra, hogy a kislányának én készíthessem el a babáját.
Arról, hogy egy olyan kislánynak készült ez a babácska, akinek öröm varrni, akinél jobb és igazibb anyukát el sem tudnék képzelni a babámnak.
És számos ki nem mondható, csak érezhető dologról...

Csak a játék kedvéért...

Éva barátnőmnél láttam ezt a kedves kis Betlehemet.
És azt gondoltam, hogy van-e kedvetek játszani egy kicsit? Készítsünk Betlehemet, minél egyszerűbbet. Bármilyen technikával, anyaggal. Az egyetlen megkötés az egyszerűsége lenne.
No, mit szóltok?
Ki van benne?

"Stíluskérdés"

Emőkének volt egy kérdése, hogy vajon milyen lesz ennek a babusnak a ruhája. Nos, nem tudom. Valahogy megrekedtem. Már varrtam neki két rend ruhát, de valami hiányzik...Ha valakinek ötlete van szívesen veszem, szín illetve viseletügyileg. :)
Kapott egy kis karkötőt, mert érdekes színek vannak rajta. ebből próbáltam ihletet meríteni kardigánhoz, cipőhöz. Hátha feldobná az öltözetét valami szép szín. Szerintetek?

Would you like a cup of tea?

De nehéz is önmagunkra nézni

Szeretek korán kelni. A ház ilyenkor úgy veszi magára a csöndet, mint puha, meleg palástot. A tudatom ébred legelébb -  a testem ilyenkor még mozdulatlan -  számba veszem a napi teendőket, mint kutya a kölykeit. Ma reggel is , többek között azt gondoltam: „anyut mindenképp fel kell hívni, mert nagyon rég nem beszéltünk, mi lehet vele?” Aztán reccsent a padlódeszka és átsuhant rajtam egy hideg, rossz érzés: már rég nincs kit felhívnom…

Ha felnőtt leszek...

"Ha felnőtt leszek,

s te egész piciny, 

majd úgy leszek, 

hogy ne félj soha!"

Töretlen lelkesedéssel

és némi plusz szabadidővel, újra itt. :)

Fogadjátok szeretettel: