Ismét egy kis boszorkánykonyha

Mivel itt a friss zöldségek ideje, így egyre többször kerülnek az asztalra és én egyre ritkábban veszem az irányt a bolt felé. Ilyenkor nyáron bizony nem egyszer előfordult már, hogy 2-3 hétig be sem tettem a lábam kereskedelmi egységbe. 
Személy szerint olyan tyúkokkal fekvő, tyúkokkal kelő vagyok, így nyáron már az első napsugarak kivetnek az ágyból. Ilyenkor elkészítem a kávémat (szigorúan bögre mennyiségű tejeskávét) és miközben kortyolgatom végigjárom a kertet. Aztán kigondolom mi kerüljön az asztalra. A mai menü is így született. Egyszerű, egészséges, gyors ételek.

Spenótos nokedli

spenótmártás
2-3 gerezd fokhagyma
olaj, vagy zsír 1-2 kanál
2 kanál liszt (rizsliszt vagy rétesliszt sűríteni)
spenót (forróvízben megfürdetve, mint mikor a főzeléket készíted elő)
tej, ha van otthon mehet bele egy kis tejszín is (főző)
só, szerecsendió

nokedli
2 tojás
1-2 dl víz és annyi liszt amennyitől szaggatható sűrűségű lesz.

sajt (mi leginkább füstölttel szeretjük)


Tehát:
Az olajon futtasd meg a reszelt fokhagymát, de vigyázz, mert gyorsan megpörkölődik és akkor keserű lesz. Maradjon fehér, éppen csak az ízanyagait adja ki a zsíradéknak. Mehet rá a liszt, ez már barnulhat picit. Ha szép színe van öntsd fel egy kis hideg tejjel (kb 1 dl, ha van tejszíned is, ha nincs, mehet rá 2 dl is). Ez után mehet a megfonnyasztott spenót, a só és a szerecsendió. Botmixerrel össze szoktam turmixolni, de ez el is maradhat, ha jobban szereted szálasan, aztán 10 percet főzöm (vigyázz, mert kicsit puffogós) Ilyenkor már csak figyelni szoktam, hogy mennyire sűrű, ha nagyon hígítom tejszínnel, vagy tejjel. és már kész is.
Kiszaggatom a nokedlit, rárakom a mártást, reszelek rá sajtot és már lehet is tálalni.
kb fél óra alatt az asztalon van.

Zöldborsós nokedli:

ragu:
egy nagyobb fej vöröshagyma
olaj, vagy zsír, amin a felkockázott hagymát üvegesre pároljuk
friss, zsenge zöldborsó (amennyit nem szégyellsz- az enyém ma inkább nokedlis zöldborsó lett :))
só, bors, pirospaprika

tehát:
a zöldborsót úgy készíted el, mintha pörköltet főznél. A hagymát megdinszteled, majd mehet rá a pirospaprika. A paprikára rohanvást kerülhet a borsó, nehogy megégjen. Só, bors és egy pici víz a pároláshoz. Kb 15-20 perc és kész is.
Keverd hozzá a nokedlit és már eheted is.

Mindkét étel tartalmas, tele van rosttal, ásványi anyagokkal és némi vitamin is marad, mivel nem főzünk semmit sem trutymóvá csak párolunk.
Nálunk ma a spenótosat a gyerekek ették a zöldborsósat a fölnőttek.

Ötlet:
kb fél kilónyi spenótot főztem ma és ebből jut is marad is, mert elég szép mennyiség. Ezért kicsit felhigítottam még tejjel a maradékot és egy kisebb tűzálló tálba lasagne-nek összeállítottam a maradékot, majd holnap kisütöm. Ennek az ételnek nem gond, ha híg a mártás, mert a lasagne tészta minden felesleget beszippant.
Tetejére fehérmártás jár (előkelő nevén besamel)

Jó kotyvasztást!

Tábor

Míra ezen a csodálatos helyen járt a múlt héten. Mindenképp meg akartam mutatni nektek, mert igencsak vendégmarasztaló.  (lányom sem akart hazajönni - meg én se, de nekem muszáj volt) :)
Nem csak gyerek és ifjúsági táborok vannak, de fölnőtteknek is tartanak képzéseket. Ott is lehet aludni.
Míráék agyagoztak, bőröztek, csuhéztak, batikoltak, gyöngyöztek, népi játékokat készítettek, lombsátrat építettek. Esténként pedig csavarogtak: állatokat, növényeket lestek egy természetjáróval.
Munka közben énekeltek, beszélgettek. Együtt végezték a házi munkákat: terítés, mosogatás stb...
Mindezt hihetetlenül szép környezetben, elmondhatatlanul nagy szívű gyerekszerető kézművesekkel.
Jövőre is... :)

Magyarország – Anyaország

Józsa Judit munkája 

(forrás itt)

 A magyar népi indás növényi ornamentikával díszített hármas halmon ülő főalakot gyermekek veszik körül. Minden gyermek egy–egy Trianonkor elszakított földrészt testesít meg.

Magyarország a szerető, büszke anya a Szent koronával a fején, magyar viseletben ül és egy kisbabát tart a bal karjában. A pólya motívumai azonosítják a legkisebb gyermeket, a csecsemőt: ő a csángó népet szimbolizálja, hiszen ma leginkább ők szorulnak az anyaország támogatására. Az anya jobbkarjával öleli az Erdélyt megtestesítő fiút, aki székely népviseletben áll, támogatja édesanyját. A tarisznyáján Erdély címere látható. Ő egy szép befont hajú, ülő kislány kezét fogja, aki Partiumot képviseli. Kendőjére Nagyvárad címere van bevésve. Ez és viselete azonosítja őt. A jobb oldalon lent, a pici térdeplő kisfiú Délvidéket jeleníti meg. A derékövére középen hátul Bács–Bodrog vármegye bekarcolt címere látható.

Az anyát baloldalon álló leányalak öleli át, Erdély kezét is fogva. Ő Kárpátalja.

A vállkendőjén közepén láthatjuk Bereg vármegye címerét. A lány a Felvidéket formázó érsekújvári népviseletben lévő, ülő fiú kezét fogja, akinek a levetett kabátkájára vésve fedezhetjük fel Nyitra vármegye címerét. Végül az utolsó lehuppanó, pici kislány a Nyugati magyarságot képviseli, Sopron tájéki népviseletben, a pruszlikja háti részén látjuk Vas vármegye címerét.

A kompozíció fontos momentuma, hogy minden alak egymás kezét fogja, szorítja, mely az összetartozást hangsúlyozza. A két legkisebb gyerek, az anya lábai előtt, a magyar címert tartja. A gyermekek méreteikben úgy helyezkednek el, hogy körülölelik a központi alakot, lefelé haladva kisebbednek, miközben tekintetük felfelé az anyjukra szegeződik. Mindez azért, hogy a perspektívát fókuszálják minden magyar tollforgató múzsájára, a gyönyörű Anyaországra, a hazára.

Márai Sándor gondolatai a hazáról: 

„A haza nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontja a temetőkben, kenyér és táj. A haza te vagy testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza létének egy pillanata is. Hazaszeretetre nem tudlak megtanítani.”