2012. december 23., vasárnap

negyedik




A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá. Ahhoz, hogy meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell lennie. A béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek. Daluktól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön.

2012. december 16., vasárnap

harmadik





Advent harmadik vasárnapján egy fehéren ragyogó angyal jön le a Földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakozik a szívében, és megérinti a fénysugarával. Azután ez a fény ragyogni kezd az emberek szemében, és elér a kezükhöz, lábukhoz, egész testükhöz. Így, még aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, és hasonlítani kezd az angyalokhoz, feltéve, hogy tiszta szeretet lakozik a szívében. Ezt a fényt azonban nem láthatja minden ember. Csak az angyalok látják, és azok, akiknek szintén ott van a szemében ez a fény. Csak ha ott van a szemünkben ez a fény, akkor mehetünk el a karácsonyi gyermekhez, a megváltóhoz és láthatjuk meg őt.

2012. december 13., csütörtök

Kölcsön Zsuzsó - avagy: ajándékaink mibenléte

Tegnap nagyon kedves vendégem volt.
Barátom, Judit négy kisgyermek anyukája. Talán nem árulok el titkot: neki időből van a legkevesebb.
Mivel is ajándékozhattam volna meg Judit nap alkalmából, ha nem azzal, amire a legnagyobb szüksége volt?!
Idővel.
A nagylányok iskolában, drága kicsi Zsuzsóka pedig nálam múlatta az időt.
Judit pedig mehetett Isten hírével...
Nagyon szép kis napom volt (bármilyen furcsa - de régen babáztam már :))

Hozzáteszem: egész nap henteregtem a nagy szivacson, népzenét hallgattam (Zsuzsi kedvence a Ghymes-től a Sárga csikó - vagy 10 x meghallgattuk nagy kacagások közepette), táncoltam, és délután 1és 2 óra között igazoltan aludtam. Mindez hétköznap.

Szóval nem is tudom ki ajándékozott meg kit?

Itt az ajándékozások ideje! Kívánom, hogy találd meg Te is mindenkinek a legmegfelelőbb ajándékot!




2012. december 11., kedd

Dóra babája


 Dóráról annyit érdemes tudni, hogy Ő minden babakészítő álma. Mikor megkeresett csak annyit mondott, hogy a vörös hajú babáim tetszenek neki a legjobban. Nem mondta konkrétan mit szeretne, nem kért színeket, mintákat, fazonokat... Csak várt. Türelmesen. Hagyott engem dolgozni. Aztán pedig minden egyes részletnek nagyon örült.
Én pedig szárnyaltam.
A végeredmény itt látható:


 Még ruhátlanul, téli napfénybe öltözve.


 Vidám kék-barna színekben.












Részletek

Eredetileg ezt az anyagot szántam Dóra babájának. Szépen harmonikusan összeválogattam az anyagokat. Aztán varrás közben folyton a kék-virágos anyag felé vándorolt a tekintetem. (egyik este úgy csücsült a baba, hogy az egyik oldala a kék, a másik a zöld virágos anyagba volt csavarva :))
Aztán feladtam. Megvarrtam a kék ruhácskát és szétáradt bennem valami jóleső elégedettség.

Ma reggel Andi beugrott hozzám és megmutattam Neki is a két anyagot, mire ő azt mondta:
 "A zöld? Harmonikus ugyan, de unalmas."
Le is tisztult bennem minden ezekre az egyszerű szavakra. Mennyire igaza volt!


2012. december 10., hétfő

Emőkének

HAJNAL ANNA: ÉNEK

Sem esőnek dobolása,
sem szeleknek ordítása
fel nem riaszt engemet,
sem a fáknak gyenge zöldje,
rigó hímje, kakukk hölgye
nem indítja szívemet,
nem énekek és nem színek,
gyönge szagok, réti hímek,
kankalin, sem ibolya,
nincs ajkamnak mosolya.

Vággyal nem, búval sem élek,
mint gubóban lepkelélek
szálak fonnak át meg át,
minden tagom mozdulatlan,
sorsom csak áll fordulatlan,
csillagzat vagy délibáb.
Minden szólam szólalatlan,
minden lépés indulatlan,
fényes ködfolt a jelen
s időm múlik jeletlen...

Küllők, kerekek forognak
újszülöttek fintorognak
s ríni kezdnek hirtelen,
malmok, tyúkok kotkodálnak,
völgyek csúsznak, hegyek mállnak
s kizöldülnek esztelen,
hagyom mállni akik mállnak
zabáljanak, kik zabálnak,
sutban, zugban, szemeten
ki mint tehet, úgy tegyen:

énfölöttem mint az álom
csillag áll az éghatáron,
nagy szövőszék, távoli,
kinek rengő motollását,
selyem gyolcsa suhogását
egyre vélem hallani.
Énköröttem láthatatlan
gubó készül, bonthatatlan,
fojtó, fojtó kegyelem,
elveszejtesz szerelem.


2012. december 9., vasárnap

második






A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyből, kezében egy nagy aranyserleget hoz. 
Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. 
De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? 
Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. 
Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres.Mit keres? 
Tiszta szeretetet minden ember szívében. 
Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe.És ott mindazok, akik a mennyben élnek,az angyalok és akik meghaltak, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.

2012. december 5., szerda

Alvóbaba

A minap, mikor Évával beszélgettem, megjegyezte, hogy nem rakok fel babákat a blogra.
Tény. Igaza van.
 Nem, mintha nem készülnének, csak valahogy kicsusszannak a kezeim közül. Hétfőn és kedden reggel is adtam fel egyet, de az az igazság, hogy valamikor éjjel ejtettem rajtuk az utolsó öltést. Fáradt voltam, gyatrák voltak a fényviszonyok, nem vonz a fotózás, stb... Magyarázkodhatnék.
Helyette, inkább teszek fel egy képet egy alvóbabáról.
Ez a kis babácska készült a közös varráson. Jellegzetes tulajdonsága, hogy az egyik lába vastagabb, mint a másik (Évával ugyanis véletlenül elcseréltük a babatestünket :)) Ezt a tulajdonságát használtam ki és kapott felemás zoknit. Ha már felemás a zoknija, kapott 3 színű fonalból hajat is. Aztán a zoknihoz kívánkozott ez a szép anyag, amit Andi barátnémtól kaptam.  (és nagyon jó volt vele dolgozni, és olyan vidám ebben a hideg időben, szóval köszönöm!)

Fogadjátok szeretettel ezt a bohókás kis babát:




(És ugye mindenki látja, milyen szépen esik nálam a hó?! Mammkának köszönhetem. :))

2012. december 2., vasárnap

az első





Honnan tudjuk meg, hogy közeledik a Karácsony? Szemünkkel nem látjuk, hiszen a nappalok és az éjszakák továbbra is  ugyanolyannak tűnnek, s az emberek is a szokásos módon élnek és teszik a dolgukat. Fülünkkel nem hallhatjuk, hiszen mindig ugyanazok a zajok vesznek körül minket, autók, repülőgépek az égen, síró és nevető gyerekek meg hasonlók. 
És mégis, négy héttel Karácsony előtt, valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal, kék köpenybe öltözve, leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallhatják hangját.

 " Figyeljetek! Isten nagy örömöt készít nektek. Isten fia eljön a földre, hogy új erőt adjon az embereknek, hogy fényt és szeretet hozzon minden ember szívébe. Készüljetek fel fogadására!"

 Ma van a napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdi azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt. S ezeknek az embereknek a házában láthatjátok és hallhatjátok, hogy közeleg Karácsony: Fenyőágak, gyertyák és adventi dalok hirdetik.