2012. november 28., szerda

Mézeskalácsos napokról

Tegnap délután mézest sütöttünk a gyerekekkel. Ez általában csudajó móka mindenkinek. A gyerekek imádnak szöszmötölni vele, anya örül, hogy meg van oldva a vacsora kérdés és apa, no, hát Ő reménytelenül édesszájú. :)

A mi mézesünk (ami röptében fogy) a következő módon készül:
Végy 12,5 dkg vajat és melegítsd össze 25 dkg mézzel, majd hűtsd langyosra. Tegyél hozzá 1 egész tojást. Nem kell habosra keverni. elég, ha fakanállal összedolgozod.
Egy tálba mérj ki 50 dkg lisztet, 1 kávéskanál szódabikarbónát a fűszereket. Mi fahéjat, őrőlt szegfűszeget és gyömbért teszünk a mézeskalácsba. Mivel mi szeretjük a kissé kesernyésebb ízeket én még teszek hozzá cukrozatlan kakaóport, kb 2-2,5 dkg-ot - ebben az esetben az összeállításnál lehet, hogy elkél bele 1-2 kanál hideg víz. A száraz és nedves összetevőket gyúrd össze!
Az eredeti recept ír még 12,5 dkg cukrot is. Mivel én nem vagyok barátja a cukornak ezt el szoktam hagyni. (meg elég édesnek találom anélkül is.)
A titok nyitja, hogy a kigyúrt tésztát minimum 3 órán át pihentetni kell. Én egész éjszaka szoktam. Nagyon finom puha kalácsot kapunk, aminek nem kell érnie, puhulnia, azonnal fogyasztható. Ha éjszakára hűtőbe teszed, utána várd meg, míg felveszi a szobahőmérsékletet. Különben kezelhetetlen, töredezős tésztát kapsz.

Szóval, készült sok-sok mézes, amit gyertyafénynél, bögre tej mellett elfogyasztottunk. Készült még egy újabb adag tészta, mert ma is sütni akar a társaság.
Ami nem készült: házi feladat. Sem Míráé, sem az enyém. Azért abban megegyeztünk, hogy eredményesebben zártuk a napot, mintha a házi fölött görnyednénk. :)
Mindenkinek mézeskalácsos szép napokat!

(A díszítéseket Tulipánttól lestem el. Kisebb-nagyobb sikerrel.):)

2012. november 22., csütörtök

2012. november 20., kedd

Lassan elkészülnek

a lányok babái.
Zsuzsától kaptam ezt a képet!  Az ő babája. Csuda helyes lett, nem gondoljátok?! :)



Éva babáját pedig - fázisfotókkal - megtaláljátok ITT.

2012. november 18., vasárnap

Babák születése

Tegnap egy összeszokott csoport vendége lehettem. Egy olyan csapaté, mely kedvességével, jókedvével, derűjével teljesen elvarázsolt.
Sok képet hoztam magammal, nem csak a fényképező gépemmel. Egy nagyon fárasztó hét után feltöltődtem az együtt töltött idő alatt.
Nagyon szép babák születtek. Be kell azonban vallanom, hogy mikor körülnéztem a csapat birodalmában egy kicsit megroggyant a térdem. El kell árulnom, hogy a fehérvári foltvarró hölgyeknél jártam venendégségben. A csodálatos munkák láttán megfordult a fejemben, hogy menekülőre fogom a dolgot :)
Mert ugye mit is taníthatnék én ezeknek a csodálatosan varró asszonyoknak...

Örülök a bátorságomnak. Rengeteget tanultam, kaptam. Ez úton is köszönöm!


"Több embert ismerek, akinek szárnya van - igenis szárnya. Csak nem szoktak erről beszélni, nem is lenne helyénvaló. Még viselni is csak rejtve szokták, zakó, kabát vagy blúz alatt. "




2012. november 14., szerda

Fekete

Az első fekete hajú babám. 




És szólt a hegy:
- Ha alvó kő leszek,
hogy felébredjek,
kezedbe veszel-e?

És szólt a Nap:
- Ha már nappal leszek,
hogy megvirradjak, szemed
fölnyitod-e?

S a csillag szólt:
- Ha már csak fény leszek,
szemhéjad alá, látni
elrejtesz-e?


És szólt a tó:
- Ha tűz gyöngye leszek,
egy fűszál sóhajában
meghallasz-e?

És szólt a szó:
- Ha kucorgó fény leszek,
a szájad szélén, hogy megláss,
egyetlenegyszer kimondasz-e?!

/B.I.: És szólt a szó/



2012. november 7., szerda

Egy kislány első babája

Ez a kis babácska egy pici lánynak készült, aki nemsokára lesz 1 éves.
Olyan ember kérésére készítettem, akit nagyon nagyra tartok, mind magánemberként, mind pedig népi iparművészként. Nem csak a munkáiból, de az egész lényéből sugárzik valami melegség.
Nagy szeretettel és izgalommal készült a kicsi unokájának ez a sipkás baba.

Teljék sok öröme benne kicsi Hédinek!